Szakmai profilok bemutatása Klinikai Pszichológia Tanszék

Sajnos, gyakori, hogy a depresszió nem kerül felismerésre, ill. gyakran már csak akkor figyel fel rá a környezet, ha a beteg öngyilkosságot kísérel meg. A látszólag „minden ok nélkül” öngyilkossági kísérletet elkövetők elsősorban depressziós betegek között találhatók. Ez a szomorú tény arra enged következtetni, hogy a depresszió olyan betegség, melyet ugyanolyan komolysággal és sürgősséggel kell szakellátásban részesíteni, mint más betegségeket. A fóbiák olyan megbetegedések, ahol bizonyos helyzetben intenzív szorongás jelenik meg, ilyen például a tériszony, a közlekedési fóbia, a tömegiszony, a kígyófóbia, kutyafóbia, gyerekeknél az iskolafóbia.

Humán szexualitás nagymértékben partnerfüggő, élményháttér jelentősen be van ágyazva a kapcsolat érzelmi vonatkozásaiba. Az egyik partner diszfunkciója komplementer (egymást kiegészítő) diszfunkcióhoz vezethet a másik partnernél. Szexualitás az embernél egyéb igények, vágyak vagy félelmek kifejezését szolgálhatja. Epidemiológia, pontos becsléseket nehéz tenni, de felnőtt nők 40-45%-a, férfiak 20-30%-a küzd legalább egyféle diszfunkcióval. Nőknél csökkent szexuális vágy a gyakori (20-50%), életkorral párhuzamosan nő, kielégületlenség 20-30%, fájdalomzavarok 10% alatt. Az alábbi pszichiáter szakorvosok állnak rendelkezésére a megfelelő gyógyszeres kezelés biztosításában és apszichoterápia támogatásában.

Jellegzetes helyzetek az elindulás otthonról, különösen egyedül, a sorban állás, tömegben, forgalmas helyen tartózkodás. A közlekedési fóbia jellegzetesen kiterjed vonatra, buszra, villamosra, repülőgépre, de különösen a metróra. Minél zsúfoltabb a jármű, annál inkább félelmetesnek tűnik az agorafóbiás személy számára. A szociális fóbiás személy számára félelmet jelent, hogy észreveszik rajta zavarát, mivel szorongása gyakran jelenik meg elpirulás, kézremegés vagy szájszárazság formájában. Azt gondolja, hogy más emberek rossz véleménnyel vannak róla, butának, ügyetlennek tartják, önértékelése gyakran alacsony, bizonytalan.

• A fentiek miatt a meddőség pszichoterápiás ellátásának legáltalánosabb célja a belső feszültség, szorongás hatékony csökkentése.
• 20%-ban a teherbeesés annak ellenére sem jön létre, hogy nem találnak a meddőséget indokló, diagnosztizálható problémát.
• Ha a szomorúság, a levertség, a kedvetlenség minden ok nélkül jelentkezik, vagy a kialakulásának okához mérten irreálisan erős, ha nem múlik el, vagy újra és újra jelentkezik, akkor valószínűsíthető, hogy depresszióról van szó.
• A kognitív viselkedésterápia az álmatlanság igazoltan hatékony kezelési módszere, az Európai Alváskutató Társaság ajánlásában is elsőként választandó módszerként szerepel.

Mennyiben arystalifescience.hu pszichiáterre lenne szüksége, online bejelentkezés után összekötjük Önt a megfelelő szakemberrel, így biztosítva a zavartalan és hatékony kapcsolatfelvételt. A különböző személyiségzavarok, mint például a borderline személyiségzavar, hosszú távú pszichoterápiát igényelhetnek. A dialektikus viselkedésterápia (DBT) és a pszichodinamikus terápia gyakran segít a személyiségzavarok kezelésében. Összegyűjtöttünk néhány olyan betegséget és állapotot, amelyek esetén a pszichoterápia hatékony lehet. Fontos megjegyezni, hogy a pszichoterápia nemcsak a diagnosztizált mentális betegségek kezelésére használható, hanem az élet különböző nehézségeivel és kihívásaival való megbirkózásra is. A fentiek miatt a meddőség pszichoterápiás ellátásának legáltalánosabb célja a belső feszültség, szorongás hatékony csökkentése.

A pszichoterápia, pszichológiai terápia, egy olyan kezelési forma, amely során a betegek mentális egészségügyi problémáit vagy érzelmi nehézségeit beszélgetés, valamint különféle pszichológiai módszerek segítségével kezelik. Az alvásközpontú gondolkodásra jellemző, hogy lefekvés után agyunk éjjeliőrként fürkészi a környezeti zajforrásokat, és azon rágódunk, hogy már megint alvás nélkül töltjük az éjszakát, és biztosan borzasztó napunk lesz holnap. Amennyiben az agorafóbiás beteg belekényszerül a számára félelmetes helyzetbe, akkor súlyos szorongást él át, pl. heves szívverést, remegést, izzadást stb. A beteg gyakran fél attól, hogy elveszti az emlékezőképességét vagy „megőrül”.

• A szorongásos zavarok különböző formákban jelentkezhetnek, például generalizált szorongás, pánikbetegség vagy fóbiák formájában.
• Sokan kezdenek öngyógyításba nyugtatókkal, altatókkal, stimulánsokkal, alkohollal.
• A szomatikus tünetzavar hátterében komplex okok álnak, általában nem lehet egy tényezőre visszavezetni kialakulását.
• Ezért szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől, és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket.
• A Panoráma Poliklinika létrehozásában személyes tapasztalatok és erős szakmai elköteleződés vezette az alapítókat arra, hogy olyan magánklinika kialakítására törekedjenek, ahol a gyógyítás betegközpontú modelljét tudják megvalósítani.

A terapeutát titoktartási kötelezettség köti, vagyis az üléseken elhangzott információkat nem adhatja ki harmadik félnek a páciens engedélye nélkül. Bizonyos esetekben – például ha a páciens veszélyt jelent önmagára vagy másokra – a terapeuta köteles jelenteni a helyzetet a megfelelő hatóságoknak. A magasvérnyomás-betegség pszichés tényezőinek kezelése Szakambulanciánk profiljába tartozik. Van akinél fokozott étvágy és akár jelentős súlygyarapodás is bekövetkezhet, másoknál étvágytalanság és fogyás jelenik meg. A generalizált szorongás gyakran alakul ki olyan események hatására, mely során valaki fokozott elvárásokkal vagy fenyegetéssel szembesül, fontos teljesítményben kudarcot él meg, vagy csalódást kapcsolataiban. A szorongás miatt a beteg gyakran képtelen feladataira koncentrálni, állandóan idegeskedik valami miatt, érzékenyen figyel minden környezeti ingerre és belső jelzésre.

• A tudatos jelenlét alapú technikák elsajátítása hozzájárulhat a mindennapok tudatosabb megélésének megtanulásához, a helyzetek elfogadásához  és az esetleges irreálisan magas elvárások elengedéséhez.
• A pánikzavar kezelésében eredményesen alkalmazhatók pszichoterápiás módszerek, leginkább a kognitív viselkedés terápia, melynek hatékonyságát számos vizsgálat támasztja alá.
• Az interperszonális (személyközi) pszichoterápiás szemlélet szerint a pszichés betegség kialakulásának hátterében különböző társas jellegű problémák állhatnak.
• A kényszerbetegség egy olyan mentális zavar, amely kényszeres gondolatokkal és rituális viselkedésekkel jár.

Pszichológiai krízisek

Mindent elöntő szorongás, aminek nincs tárgya és nem érzi reálisnak a reakcióit, mégis rendszeresen ismétlődik teljesen váratlan helyzetekben, akkor pánik zavara van. A Lélekművek Pszichoterápiás Központ alapító gondolata az, hogy legyen egy hely, ahol szakembereink különböző módszerekkel segíthetik a hozzánk forduló klienseket a belső fejlődésük útján. Mivel minden ember más, mindenkinek a problémája más, ezért mindenkinek személyre szólóan van szüksége segítségre. A terápiás ülések általában percesek, és egy bizalmi légkörben zajló beszélgetésen alapulnak.

Áchim Boglárka gyermek klinikai szakpszichológus

Mivel a kialvatlanság rontja a teljesítőképességet, növeli a balesetek kockázatát és csökkenti az immunrendszer védekező képességét, ezért ilyen esetben feltétlenül szakemberhez kell fordulni. A váratlanul kialakuló rosszullétekkel járó pánikzavar szintén jelentkezhet gyermek- vagy serdülőkorban is. Ha a szomorúság, a levertség, a kedvetlenség minden ok nélkül jelentkezik, vagy a kialakulásának okához mérten irreálisan erős, ha nem múlik el, vagy újra és újra jelentkezik, akkor valószínűsíthető, hogy depresszióról van szó. A Panoráma Poliklinika létrehozásában személyes tapasztalatok és erős szakmai elköteleződés vezette az alapítókat arra, hogy olyan magánklinika kialakítására törekedjenek, ahol a gyógyítás betegközpontú modelljét tudják megvalósítani. A párterápiában a terapeuta két, egymással hosszú távú párkapcsolatban lévő személlyel dolgozik.

A migrénes rohamot általában figyelmeztető előjelek vezetik be, amelyek valamely érzékszervhez kapcsolhatók (fényfelvillanások, sötét foltok, a kar vagy a láb zsibbadása). A migrént gyakran egyéb tünetek is kísérik, például émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. Fontos megjegyezni, hogy a migrénben szenvedő betegek többségének tenziós típusú fejfájása is van. A cluster fejfájás a fejfájások egyik legfájdalmasabb és legjellegzetesebb formája.

Ha a panaszok három hónapnál hosszabban fennállnak, krónikus alvázavarról beszélhetünk. Nem mindig könnyű felismerni saját magunkban a szorongásos zavart, hiszen a szorongás testi tünetei gyakran keltik valamilyen testi betegség pl. szívritmuszavar gyanúját, vagy az állandóan visszahúzódó személy „csak” szégyenlősnek tűnhet. Ezért van szükség szakember, pszichológus, pszichiáter felkeresésére, aki szakértő szemmel képes felismerni a szorongásos zavarokat.

A szomatoform zavarok elsősorban olyan testi tünetek formájában – pl. fájdalom, zsibbadás – jelentkeznek, amelyek hátterében nem tárható fel szervi elváltozás. A beteg általában a különféle reumatológiai, neurológiai, belgyógyászati kivizsgálásokat követően kerül pszichoterápiás rendelésre, ahol feltárhatók a testi panaszok hátterében meghúzódó „idegi” tényezők (pl. munkahelyi, családi stresszhatások). A hipochondriasis „súlyos betegségtől való félelem vagy ilyen betegség meglétének hite, mivel a beteg fizikai tüneteket és jelenségeket észlel magán, amelyeket félreértelmez és súlyos testi betegség bizonyítékaként interpretál. Ez a meggyőződés és félelem szakszerű vizsgálatok elvégzése és orvosi megnyugtatás ellenére fennmarad” (APA, 1994). Különösképpen ez utóbbi jelenség okoz nehézséget a kezelést illetően, mert a beteg meg van arról győződve, hogy fizikai betegségben szenved s ezért elutasítja a pszichológiai kezelés gondolatát. Szakorvosunk szükség esetén további pszichodiagnosztikát, szakorvosi vizsgálatot (pl. pszichiátriai, szomatikus orvosi, laboratóriumi), pszichoterápiás eljárásokat (egyéni vagy csoportos) javasolhat.

Előfordulhat, hogy tüneteik hátterében valamilyen szervi ok áll, de a tünetekkel kapcsolatos aggodalmuk eltúlzott mértékű az alapbetegség súlyosságához képest. A szociális fóbia tulajdonképpen társas helyzetekben megjelenő erős szorongás, régóta ismert, mint gátlásosság, szégyenlősség, félénkség. A szociális fóbiában szenvedő beteg legjellemzőbb vonása, hogy mások rossz véleményétől tart, attól fél, hogy elutasítják, kiközösítik, butának tartják.

Visszatérő mellkasi fájdalmon segíthet a pszichoterápia?

A pszichoterápia, különösen a trauma-fókuszú kognitív viselkedésterápia (TF-CBT), segíthet feldolgozni a traumatikus élményeket és csökkenteni a szorongásos és depressziós tüneteket. A fejfájás az egyre gyakoribb környezeti ártalmak és a mindennapos stressz miatt nagyon gyakori egészségügyi probléma hazánkban és világszerte, sokszor súlyos terhet róva a személy mindennapjaira és környezetére is. Elsődleges fejfájás típusok a tenziós fejfájás, a migrén és a cluster fejfájás, ezeknek a pontos kiváltó oka ismeretlen, azonban kialakulásukban fontos szerepe van a fokozott stressznek, túlterhelésnek, kimerültségnek. Pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha a rohamok ismételten megjelennek, és az újabb rohamoktól való félelem kialakul. A pánikzavarban szenvedő betegek számára nagy félelmet okoz a roham során megtapasztalt halálfélelem és kontrollvesztettség érzése, ezért hamar kialakul a félelem magától a pánik roham állapotától.